Történt egyszer, egy esős délutánon, mialatt az édes semmittevés ritkán adódó pillanatait élveztem, hogy korábbi növénytermesztési (egyetlenegy) sikerem ösztönzésére valami olyan pattant ki a fejemből, ami eddig még soha...
Na de kezdjük az elején:
Azon a délutánon a XXI. század egyik legjellemzőbb hobbijának éltem --> tv-t néztem...
Tv nézés mellé persze nasi is jár, úgyhogy bekészítettem magam mellé 1 kg mandarint is - nehogy 2x kelljen felállnom, biztos ami biztos, bevittem magammal a teljes, hűtőben fellelhető gyümölcs-állományt...
Elhelyezkedtem és megkezdtem a "pucol-bambul-rág-nemgondolkodik" ismétléses tevékenységsorozatot, mikor kizökkentett a ritmusból egy nem kívánatos elem - egy MAG.
"Hmm... egy mag... Klementint kellett volna vennem..."
Nem hagytam magam kizökkenteni, de a mandarin sem adta fel... Még egy mag... és még egy...
Már épp' hagytam volna az egész gyümölcsöt magostól-mindenestől úgy, ahogy van (mert hogy fagyi is lapult a hűtőben), amikor egyszer csak jött az a bizonyos szikra:
Innen már gyorsan ment minden...
www.google(amindenttudobaratom).hu most is tudta a választ, ráadásul semmilyen plusz hozzávaló vagy kellék nem kellett, úgyhogy úgy döntöttem teszek egy próbát, és elültetem a mandarin magokat.
A korábbi kertész-ügyi tapasztalataimból kiindulva körülbelül - egy-az-egymillióhoz - esélyt láttam a projekt sikerére, de ha már ott volt karnyújtásnyira minden hozzávaló, miért ne próbálhattam volna meg..? Elvégre az agglegény pálmába is visszatért az élet...
Úgyhogy, felvértezve hatalmas nagy lelkesedéssel, nekiláttam a lehetetlennek tűnő feladatnak...
2015.03.
